A fikció és a valóság összefonódása
Amikor olvasunk vagy nézünk egy fikciós történetet, gyakran megfeledkezünk arról, hogy a bemutatott világ csupán kitaláció, és nem a mi valós környezetünk. Mégis, a legjobb fikciós alkotások úgy tudják megragadni a képzeletünket, hogy egy pillanatra azt érezzük, mintha ezek a helyszínek valóban létezők lennének. Ennek az az oka, hogy a legtöbb fikciós világban megtalálható valamilyen kapcsolat a valós világgal – legyen az egy földrajzi hely, egy épület vagy akár csak egy apró részlet.
A fikciós helyszínek megalkotásakor a szerzők gyakran merítenek inspirációt a valós világból. Egyes esetekben ez egy tudatos döntés, míg máskor a szerző tudattalanul vetíti bele saját tapasztalatait, emlékeit a teremtett univerzumba. Akár szándékos, akár ösztönös a folyamat, az eredmény olyan fikciós helyszínek létrehozása, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a valósághoz, és ezáltal sokkal élőbbé, elképzelhetőbbé válnak az olvasó számára.
Híres fikciós helyszínek valós alapjai
Számos fikciós mű esetében megtalálhatjuk azokat a valós inspirációs forrásokat, amelyekből a szerző merített. Nézzünk néhány ismert példát erre!
Hogwarts, a Roxfort Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskola
J.K. Rowling Harry Potter-sorozatának központi helyszíne, a Roxfort talán az egyik legismertebb fikciós iskola a világon. Bár a Roxfort egy kitalált intézmény, Rowling több valós épületet és helyszínt is felhasznált az ihletéséhez.
Az egyik legfontosabb ilyen elem maga az Oxford Egyetem. Rowling számos épületet és részletet vett át az Oxford-i egyetemi campusról, így például a Roxfort Nagy Csarnoka a Christ Church College ebédlőjére hasonlít leginkább. Emellett a Roxfort tornyai és kőből épült épületei az oxfordi építészeti stílust tükrözik.
Rowling emellett a skóciai Fettes College-ot is felhasználta inspirációként, különösen a Roxfort külső megjelenését illetően. A skót iskola komor, középkori hangulata egyértelműen visszaköszön a Harry Potter-univerzum varázslóiskolájában.
A Shire, a hobbitok otthona
J.R.R. Tolkien A Gyűrűk Ura-trilógiájának egyik legfontosabb helyszíne a Shire, a hobbitok békés, idilli otthona. Bár a Shire egy kitalált vidék, Tolkien valós angliai tájakról mintázta meg.
Az ihletet leginkább a West Midlands és a Cotswolds régiók adták, Tolkien gyermekkori élményei alapján. A dombos, zöld táj, a patakokkal szabdalt vidék, a falvak és tanyák képe mind-mind megjelenik a Shire leírásában. Emellett a hobbitházak formája és elrendezése is a valós angol falvak építészeti stílusát tükrözi.
Tolkien számos konkrét helyet is megnevez a Shire kapcsán, amelyek valós földrajzi helyszínekre utalnak. Ilyen például a Zsákos Zsákos Bilbó szülőhelye, amely a valós Sarehole településre hajaz.
Gotham City, a sötét metropolisz
A DC Comics képregényeiben szereplő Gotham City talán az egyik legismertebb fikciós nagyváros. Bár Gotham egy kitalált helyszín, számos valós városra emlékeztet, leginkább New Yorkra.
Az inspiráció leginkább a Manhattan sziget sötét, nyomasztó hangulatából, a felhőkarcolók és a sűrű beépítettség képéből táplálkozik. Gotham városképe a 20. század eleji New York építészetét idézi, a gótikus stílusjegyek pedig a város sötét, kegyetlen légkörét erősítik.
Emellett Gotham nevének eredete is valós alapokra vezethető vissza. A "Gotham" szó az angol nyelvben egy évszázadok óta létező kifejezés, amely egy ostoba, buta, falusi közösségre utal. Ez a jelentés jól illeszkedik Gotham City kegyetlen, bűnözéssel terhelt hangulatához.
Fikciós helyszínek, valós hangulatok
Még ha a fikciós világok helyszínei nem is valós földrajzi helyeken játszódnak, a szerzők gyakran igyekeznek olyan hangulatot, légkört teremteni, amely a valós világ bizonyos elemeiből táplálkozik. Ennek célja, hogy az olvasó számára ismerős, elképzelhető környezetet hozzanak létre, amely megkönnyíti a beleélést és az azonosulást a történettel.
Ilyen esetekben a valós inspirációk nem feltétlenül konkrét földrajzi helyszínekből, hanem inkább hangulatokból, érzetekből, érzésekből táplálkoznak. A szerzők a valós világ egyes jellemzőit, hangulatait vetítik bele a fikciós környezetbe, hogy azok élővé, átélhetővé váljanak az olvasó számára.
Gondoljunk csak George R.R. Martin Tűz és jég dala című fantasy-sorozatának világára. Bár a Hét Királyság egy kitalált földrész, a szerző számos valós történelmi és földrajzi utalással teremti meg a középkori, sötét, kegyetlen hangulatot. A hosszú, szigorú telek, a barbár népek, a kastélyok és várak mind-mind olyan elemek, amelyek ismerősek lehetnek az olvasó számára a valós történelemből és földrajzból.
Hasonló a helyzet Ursula K. Le Guin Földtengerének világával is. Bár a Földtenger egy kitalált univerzum, a szerző számos olyan elemet épít bele, amely a valós ázsiai kultúrákra, vallásokra és természeti környezetre emlékeztet. Ezáltal a Földtenger világa élővé, elképzelhetővé válik az olvasó számára, annak ellenére, hogy soha nem létezett ilyen hely a valóságban.
A fikciós helyszínek valósága
Ahogy a fenti példákból is láthatjuk, a fikciós helyszínek megalkotásakor a szerzők gyakran nyúlnak a valós világ inspirációihoz. Ennek köszönhetően a legjobb fikciós alkotások olyan világokat hoznak létre, amelyek bár kitaláltak, mégis valóságosnak, elképzelhetőnek tűnnek az olvasó számára.
Egyes esetekben a fikciós helyszínek annyira élethűek, hogy az olvasók el is kezdik keresni a valós világban azokat a helyeket, amelyek alapján a szerző megalkotta a történet színtereit. Sőt, előfordul, hogy a fikciós helyszínek olyan népszerűvé válnak, hogy a valós életben is megjelennek – turisztikai látványosságokká, zarándokhelyekké válnak.
Gondoljunk csak a Harry Potter-sorozat népszerűségére. A Roxfort, a Grimmauld tér, a Fidelius-bűbáj alatt rejtőző Godric's Hollow – ezek a helyszínek annyira elevenen élnek az olvasók képzeletében, hogy sokan el is zarándokolnak Angliába, hogy megkeressék a valós inspirációs forrásokat. Az Oxford Egyetem, a skót Fettes College vagy a londoni King's Cross pályaudvar mind-mind valós helyek, amelyek a fikciós Roxfort-élményt erősítik.
Hasonló a helyzet Tolkien A Gyűrűk Ura-trilógiájának világával is. A Shire, Rivendell, Mordor és a többi kitalált helyszín annyira élővé vált az olvasók számára, hogy sokan felkeresik azokat a valós angliai, skóciai tájakat, amelyek inspirálták Tolkien fantáziavilágát. A hobbitházak formai jegyei, a dombos-völgyes táj képe mind-mind valós elemekből táplálkozik, és erősíti az átélhetőséget.
Záró gondolatok
Ahogy láthattuk, a fikciós világok megalkotásakor a szerzők gyakran merítenek inspirációt a valós világból. Legyen szó konkrét földrajzi helyszínekről, épületekről vagy csupán hangulatokról, érzésekről, a valós elemek beépítése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fikciós környezet élővé, elképzelhetővé váljon az olvasó számára.
A legjobb fikciós helyszínek éppen ezért olyan világokat teremtenek, amelyek bár kitaláltak, mégis valóságosnak tűnnek. Sőt, egyes esetekben a fikciós helyszínek annyira népszerűvé válnak, hogy a valós életben is megjelennek, turisztikai látványosságokká, zarándokhelyekké válnak.
Mindez arra enged következtetni, hogy a fikció és a valóság kapcsolata sokkal szorosabb, mint ahogyan azt első ránézésre gondolnánk. A kitalált világok megalkotása valójában a valós világ elemeinek újrarendezése, újrakombinálása, amelynek eredményeként olyan helyszínek jönnek létre, amelyek elevenen élnek az olvasók képzeletében.
